Ági története

2025. febr. 10., H 21:07

Hogyan találkoztam Anasztáziával

- Ági története -

Anasztázia nevével először 2023. decemberében találkoztam, Tóth Heidi Hesse gyógyító

előadásán. - Ki olvasta Anasztáziát? – kérdezte. Hazaérve utánakerestem, kire is

gondolhatott. Megrendeltem és elolvastam az első három könyvet, januárban pedig jött a

többi hét kötet.

Különös olvasmány. Az orosz szavak, kifejezések, a stílus néha időutazásra hívtak – én még

kötelezően tanultam általános iskolában orosz nyelvet. Nem szégyellem, hogy többször

pityeregtem olvasás közben, érzékenységem húrjait megrezegtették a történetek.

Pár hét alatt végére értem a sorozatnak, és bennem is megszületett a vágy egy

földdarabkára. Arra gondoltam, vagyis inkább éreztem: nem tudom hol, mikor, milyen

módon, de nekem is lesz egy kertecském. Biztosan éreztem. Kirándulások alkalmával

nézegettem, vajon mekkora lehet egy hektár? Elbírnék-e egy ekkora területtel egymagam?

Városi vagyok, se tudásom, se tapasztalatom, és már közelebb vagyok a hatvanhoz, mint az

ötvenhez... Na, nem baj, a melengető érzést egy saját kis szeretettérre gondolva, vittem

tovább a mindennapjaimban. Második éve az erkélyemen néhány cserépben és

balkonládában már nevelgetek pár növényt, immár Anasztázia ajánlása szerint indítva a

magokat az életbe.

Tavasszal egy ismerősöm felajánlotta, hogy azt csinálok a kertjével, amit csak gondolok, és

én kaptam az alkalmon. Inkább díszkert, picike, és napi három órát jelentett az utazás, de a

gondjaimba vettem a területet. Május végén nyílt a következő ajtó: önkéntes munkát

vállaltam egy borvidék szőlőültetvényein, belekóstolva a vidéken gazdálkodás egy

szegmensébe. Új emberi kapcsolataim lettek, ismerkedem a biodinamikus szőlőműveléssel, a

természettel együttgondolkodással, a gyógynövényekkel. A télen egy komfort nélküli apró

házban való alvással tágítom a komfortzónámat, gazdasszonyom jóvoltából sok zöldet és

egészségeset eszem, mikor ott vagyok.

És ezzel még nincs vége. Nyáron egy ismerős hölgy, akinek tudomása volt ténykedéseimről,

és látta a nyitottságomat, megkérdezte, hogy lenne-e kedvem nála is besegíteni a háza körüli

kerti munkákba? Boldogan kezdtem el járni hozzá is. Ő jól ismeri a vad- és gyógynövényeket,

lelkében is közel él a természethez, van mit tanulnom tőle. Szeptemberben pedig váratlanul

megkapta a település tankertjének a vezetését – én pedig egy parcellát a kertben, amit

önkéntesként a saját belátásom szerint művelgethetek… Először szinte el sem hittem. Ez

maga a csoda.

Az Anasztázia könyvekkel való megismerkedés után pár hónappal megérkezett az életembe

a "saját kert"! Úgy, ahogy el sem tudtam volna képzelni. Úgy, ahogy ez most számomra a

legjobb. Autóval tíz perc, kerti eszközök, víz a rendelkezésemre áll, kint vagyok a szabad

levegőn, amikor csak szeretnék, alakítgathatom a területemet, tanulom a veteményezést, a

természetes anyagok felhasználását, a holtfa értékét, a mulcsozást, a természetre

hangolódást, bármikor kérdezhetek, ehetem a frisset, a zöldet, az igazit... imádom!

Anasztázia ezt küldte nekem. Kinyitott számomra ajtókat, és az életem szépen köré tudott

rendeződni mindannak a lehetőségnek, ami megadatott.

S ha már Anasztázia sugaráról van szó, megosztok egy másik csodálatos történést is, amit

szintén és egyértelműen hozzá kapcsolok. Van egy nehéz-szép kapcsolódás az életemben, és

két olyan alkalom is volt, amikor Anasztázia könyvét olvasva egyszer csak jött egy késztetés,

egy gondolat, egy indíttatás, hogy most át kell mennem ehhez az emberhez. Fel sem merült

bennem az ellenállás, vagy hogy észérvekkel lebeszéljem magam este nyolckor elindulni –

öltöztem és mentem. Emlékszem egy mondatra, valahol hallottam vagy olvastam: "ma

minden nőnek Anasztáziának kell(ene) lennie". E két alkalommal biztos, hogy ő küldött, és

valami kis fénysugarat kellett akkor vinnem annak a másik embernek. Azt már tényleg csak

zárójelben teszem ide, hogy nemrég ő is elkezdte olvasni az Oroszország Zengő Cédrusait.

Hogy megtudom-e valaha, az ő életébe mit hoz, nem tudom.

Mint ahogy ma azt sem tudom, én még mi mindent fogok kapni Anasztáziától, hová fog

elvezetni az életemben, kiket vezet az utamba, mivel ajándékoz meg, kivé-mivé válok

tapasztalataim által.